Vállalod ha hibázol, vagy titkolod?

közzétéve: 2015. november 18., szerdaBlog0 hozzászólás

Van egy nagyon jó mondás: Csak az hibázik, aki dolgozik is. Mindenkivel előfordult már, hogy valamit elszúrt, ez tény. A kérdés az, hogy jobb-e, ha elsunyizod a dolgot, vagy esetleg ügyesen a javadra fordítod a kommunikációdban?

  Létezik az a "homloktörölgetős" eset, amikor csinálsz valamit (jelen esetben nevezhetjük bornak), és a gyártás során egy közepes, esetleg oltári hibát vétesz, de végül egész jól jössz ki a dologból. Az elmúlt másfél évben két ilyen esettel is találkoztam. Íme:

  1. A Lajvér Borászatnak segítettem tavaly a bormarketingben, és ott mesélték nekem, hogy az én kedvenc borom tőlük, a Pinot Noir azért sikerült ennyire jól, mert feldolgozás közben elfeledkeztek róla, és kétszer annyi ideig maradt héjon, mint kellett volna (elnézést, de a pontos gyártási mechanizmust nem ismerem, nem is értek hozzá). Nos ebből egy olyan gyönyörű Pinot született, hogy amikor Szegeden a Bortéren kiállítottak, akkor a második napon úgy jöttek oda az érdeklődők, hogy állítólag itt lehet kapni a legjobb Pinot-t a téren.
  2. A második történetet a múlt héten hallottam. Összeismerkedtem Merfelsz Gáborral a Business Wine rendezvényén. A rendkívül izgalmas borai kóstolása, és a beszélgetésünk közben megtaláltam a kedvencemet tőle, a Primus-t. Csak annyi jött ki belőlem, hogy "Aztaaa". Erre ő elmesélte, hogy ez a bor Cabernet Sauvignon-ból és Cabernet Franc-ból házasított Cuvée, és az a titka, hogy amikor telepítették ezt a két fajtát, akkor a munkások totál be voltak karmolva, és összekeverve, egy táblába ültettek mindent. Mire Gábor észrevette a bakit, addigra már kész voltak. Nem volt hát mit tenni, a frigy megszületett már szüret előtt, így a Sauvignon éréséhez igazodva szüretelnek, és a vegyes szőlőből készítik a bort. 

Bakker! Elcsesztük!

  Nos az a helyzet, hogy a történtek ellenére mindkét borászatnál zseniális borok születtek, akkor most mi legyen? Lapítsunk, és örüljünk, hogy nem ment pocsékba a munkánk, vagy húzzuk ki magunkat és nyíltan vállaljuk a hibáinkat?

  Az az igazság, hogy én imádom ezeket a sztorikat. Imádom, mert emberi, mert nem tökéletes, és éppen ezért olyan tökéletes. Ki is írtam magamból közben az egyik fontos összetevőt, a sztorit. Ha van egy jó történet egy borhoz, akkor már közelebb csaltad a fogyasztót a termékedhez, de nem ez a legerősebb ütőkártya. 

  Az igazi erő a hibáid vállalásában az maga a pszichológiája az egésznek. A fogyasztód ugyanúgy ember, mint te, és épp úgy hibázik is. Ha azt látja, hogy Te is hibázol, ráadásul szimpatikus módon vállalod is, akkor sokkal közelebb fogja magát érezni hozzád, és a termékedhez. 

  Mielőtt legyintenél, hogy hülyeségeket irkálok, elmesélem, hogy ezt az elméletet a gyakorlatban is leteszteltem. Egy négycsillagos szállodában tartottunk tavaly egy szakértő kollégával ketten borbemutatót a Lajvér színeiben. A társam mesélt a borokról, én meg fűszereztem a sztorikkal, és a Pinot Noir-nál elmeséltem a baklövést. Hát oltári sikere volt! Amellett, hogy jól mulattak a vendégek, láttam a szemükben a szimpátia csillogását, és a bemutató után többen is megszólítottak bennünket, hogy milyen jó, hogy egy ilyen szerencsés véletlenből ilyen jó bor született. Tény: az itt jelen lévő vendégek biztosan megjegyezték ezt a bort. Cél: teljesítve. Konklúzió: Az előnyödre tudod fordítani a hibáidat.

Szólj hozzá Te is!
0 hozzászólás
PW CMS 1.4.6 · Adatvédelmi irányelvek
A weboldal cookie-kat használ. Adatvédelmi irányelvekértem